Fotó: istockphoto.com
Miközben a kertészek a talajuk és növényeik egészségének javítására vonatkozó lehetőségeket vizsgálják, egyesek feltehetik a kérdést: „Mi a vérliszt, és jó-e a kertemnek?” Egy szerves állati eredetű műtrágya, a vérliszt lényegesen több makrotápanyagot – nitrogént, foszfort és káliumot – ad a talajba, mint a növényi alapú műtrágyák.
Környezetbarát műtrágyának tekintik, amely minden növényen használható, a vérliszt különösen előnyös a gyümölcsök, zöldségek, virágok, cserjék és fák számára. A vegetáriánus és vegán kertészek azonban dönthetnek a helyettesítés mellett lucernaliszt vagy hínárliszt vérliszthez.
Vérliszt, an organikus trágya amely a talajszerkezet szempontjából hasznos mikroorganizmusokat biztosít, lehetővé teszi a talaj víz- és tápanyagmegtartását. Mivel a vérliszt „műtrágyát” – technikailag talajjavító – a baktériumoknak szervesen le kell bontania, mielőtt tápanyagot juttatna a talajba, eltarthat egy ideig, amíg segít a növényeknek. Azonban hosszan tartó hatása van a talajra.
Bár bionak tekinthető, a vérliszt valójában állati vér, amelyet vágóhidakon és húscsomagoló üzemekből szereznek be, majd porrá szárítják, mielőtt eladásra csomagolják. A vérlisztből (általában tehénből származó) vért párolják vagy forralják, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket és elpusztítsák a kórokozókat, gyorsfagyasztják és megőrlik. Az „étel” általában a szemek ehető magjaiból őrölt durva, szitálatlan port jelenti, de ebben az esetben a vérlisztben lévő szárított, porrá őrölt vér.
ÖSSZEFÜGGŐ: A legjobb kerti műtrágyák, amelyeket most vásárolhat
Fotó: istockphoto.com
Számos oka van annak, hogy vérlisztet használjunk a növények és a talaj egészségére. Ez egy szerves tápanyagforrás, amely javítja a talajt, elősegíti a növények növekedését és virágzását, csökkenti a hulladékot, elriasztja a nem kívánt kártevőket, és segíti a komposztálást. A vérliszt gyakorlatilag minden növénynek jó, és sokáig eláll a talajban. A vérliszt hosszú távon, hűvös, száraz helyen évekig tárolható anélkül, hogy rosszul sülne el.
A nitrogén olyan makrotápanyag, amelyre a növényeknek szüksége van a növekedéshez, virágzáshoz, enzimek és nukleinsavak termeléséhez, valamint a fotoszintetizáláshoz. A nitrogénhiány sárga vagy halvány leveleket és gyenge növekedést eredményez. Mivel sok növény erősen táplálja a nitrogént, ez a kritikus makrotápanyag idővel kimerülhet a talajból.
A vérliszt az egyik legmagasabb szerves nitrogénforrás, és az egyik leggyorsabb módja annak, hogy nitrogént adjunk a talajhoz. A vérliszt 13,25 százalékot tartalmaz nitrogéntartalom, alacsony foszfor- és káliumszinttel. A túl sok nitrogén azonban megégetheti vagy elpusztíthatja a növényeket, ezért fontos, hogy kövesse az utasításokat a vérliszt alkalmazásakor.
A vérliszt magas nitrogéntartalma növelheti a talaj savasságát, csökkentve a pH-értéket. Ez előnyös lehet az olyan növények számára, mint a paprika, áfonya, áfonya, tök, bab, brokkoli, csemegekukorica, uborka és leveles zöldek, mint a kelkáposzta, saláta, spenót, mustár és cikória. Fák, például fűz, tölgy, bükk és som; és a virágos növények, mint az azálea, a rododendron, a hortenzia, a kamélia és a nárcisz is kedvelik a nitrogénben gazdag talajt.
A túl sok nitrogén azonban több lombozat növekedését okozhatja, mint a gyümölcs, és csökkentheti a gyümölcs minőségét. Ezenkívül elpusztíthatja a kis gyökereket, növelve a növények romlással és kártevőkkel, például fonálférgekkel és atkákkal szembeni sebezhetőségét, ezért a vérlisztet nem szabad túlzottan kijuttatni a talajba.
A vérliszt-műtrágya egyik előnye, amely nem kapcsolódik közvetlenül a növények és a talaj egészségéhez, hogy szagának köszönhetően elriaszt számos állatot, például mókusokat, nyulakat, szarvast és vakondokat. Ha vérlisztet szór a növények tövébe és a levelekre, ez megakadályozhatja, hogy ezek az állatok egyék a kerti növényeket.
Az ilyen módon történő alkalmazáskor azonban óvatosnak kell lenni; a vérliszt káros lehet a háziállatokra, hányást, hasmenést és potenciálisan végzetes hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Az emberre is ártalmas lehet, egyes kórokozók pedig lenyelés esetén megbetegedést okozhatnak.
Fotó: istockphoto.com
Sok kertész komposztál a hulladékcsökkentés, a talajegészségügy, a növénynövekedés, a vízvédelem, a talajerózió megelőzése és a klímabarát tulajdonságai miatt. Hasznosságát növeli, a vérliszt aktív hasznos szerepet játszhat a komposztálásban.
A komposzt felmelegedéséhez és lebomlásához 30:1 szén-nitrogén arányra van szüksége. Ha egy komposzthalom sok barna anyagot, például levelet tartalmaz, a vérliszt hozzáadásával kiegyenlítheti az arányt, és elősegítheti a halom gyorsabb lebontását.
Ezenkívül azok a kertészek, akik szalmabálákat használnak növényeik termesztéséhez, vérlisztet adhatnak hozzá a bálák kondicionálásához. Lebomlásuk során a növények és a talaj is részesülni fognak a hozzáadott nitrogénből.
A vérliszt jellemzően az egyik olcsóbb nitrogénforrás. Mivel nagyon koncentrált, hosszú utat tesz meg, ami növeli a megfizethetőségét. A vérliszt alkalmazása általában körülbelül 6-8 hétig tart, és fontonként átlagosan 3 dollárba kerül – ez kevesebb, mint 10 dollár egy 3 kilós zacskóért. Csak egy csésze vérliszt szükséges 20 láb kerthelyiséghez, így egy kis vérliszt idővel sokat javíthat a talajon talajjavítóként vagy lassan felszabaduló műtrágyaként.
Egyes területeken azonban a vérliszt drágább lehet, és nehéz beszerezni a takarmány okozta verseny miatt piacon, amely egyes takarmányok összetevőjeként használja magas fehérjetartalma miatt (nagyjából 80 százalék nyers fehérje).
Alkalmazzon vérlisztet kora tavasszal, amint a növény növekedésének jeleit látja. A virágoknak és a leveles zöldeknek sok nitrogénre van szükségük a tenyészidőszak elején. Ne használja azonban bab vagy hüvelyesek közelében. Ezek a növények természetes „nitrogénmegkötők”, és nincs szükségük további nitrogénre.
A vérlisztet takarékosan keverje a talajba, és kenje szét a keveréket a talaj felső néhány centiméterén. Egy jó mérőeszköz körülbelül 1-2 font 100 négyzetláb. A túl sok nitrogén sárga leveleket, gyenge növényeket, valamint kevesebb virágzást és gyümölcsöt eredményezhet. Mivel a nitrogén megégetheti a fiatal növényeket, kerülje a vérliszt kijuttatását a palántákra. Alkalmazza újra 2-3 havonta a vegetációs időszakban, ha szükséges.
A vérliszt és a csontliszt hasonló eredetű, és mindegyiket szerves, lassan felszabaduló műtrágyaként vagy talajjavítóként használják. A vérliszt szárított és porított állati vérből készül, míg csontliszt a párolt és őrölt állatcsontokból készül.
Az elsődleges különbség a csontliszt és a vérliszt között az általuk biztosított tápanyagok. A vérliszt nitrogént biztosít az egészséges lombozathoz. A csontliszt kalciumot és foszfort biztosít a gyökérfejlődéshez, a betegségek megelőzéséhez és a virágzáshoz. A csontliszt tartalmaz néhány mikrotápanyagot is, például magnéziumot, cinket és vasat, amelyek erősítik a növények egészségét és a mikrobiális növekedést a talajban. Egy másik különbség az, hogy a csontliszt nem égeti meg a növényeket, ha túlzottan alkalmazzák, de a vérliszt igen.
Ha a vérliszt nem tetszik Önnek, több vérliszt alternatíva is használható a talaj javítására. Ide tartoznak más állati eredetű termékek is, de egyes vérliszt-helyettesítők egyáltalán nem tartalmaznak állati eredetű termékeket.
ÖSSZEFÜGGŐ: 9 olyan hiba, amelyet elkövet, és károsítja a talajt